Fűtől - szűrig

Egy kis történelem

Magyarországon egészen a XVIII. sz. elejéig nagyobbrészt racka juhot tartottak. Erdélyben a gyimesi rackák tenyésztése volt jellemző, az alföldi területeken pedig a jellegzetes csavart szarvú, nemes tartású, hortobágyi rackáé, amelyet magyar juhnak is neveztek. Ez a fajta szívós, ellenálló, hagyományosan ridegen tartották (azaz télen-nyáron a szabadban) és a juhtartó területeken testének és létezésének minden részével táplálta az őt szolgáló embert.

Táplálta az embert tejével, húsával, gyapjas bőrével (irhájával) és lenyírt gyapjával, csontjával, szarujával. Élelmet, ruházati és használati eszköz-alapanyagot nyújtott számára - de a fizikain túl lelki táplálékot is jelentett. A juhnyáj forrásául szolgált az őt őrző, gondozó ember számos művészeti megnyilvánulásának.

A nyájak őrzése alkalmat nyújtott az ámulatba ejtő szépségű, fából, szaruból, csontból készült pásztorfaragások, valamint bőrtárgyak elkészítésére, a juh és a pásztora ábrázolása esetenként tárgyát, díszítését is jelentette ezeknek a munkáknak.

A népi furulyaművészet egyik forrását is az egykori juhnyájakat őrző pásztorok jelentették.

A gyapjú pedig részben alapanyagául szolgált a ma már szintén művészinek tekintett és érzett textilművességnek: korábban nemez később inkább szőttes, illetve posztó alapanyagú ruházati darabok, kabátok, mellények, nadrágok, lábbelik, fejrevalók, takarók terítők, szőnyegek, szalagok, táskák, és még ki tudja, mi minden készült belőle.

A nyáj nemcsak forrása, célja is volt a belőle készült termékeknek. A kallózott gyapjúszőttesből, azaz posztóból készült szűr, a XVIII. századtól gazdagon kihímzett cifraszűr vagy más vidékeken a szintén gyapjú alapanyagú guba vagy az irhából készített, esetenként szintén hímzett suba elengedhetetlen ruhadarabja volt a nyájjal éjjel nappal, télen nyáron kint tartózkodó ridegpásztornak.

Mindezek alapján állítható, hogy a juh, a juhtartás a magyar kultúra része volt egynéhány évtizeddel ezelőttig.

A Szarvas tanyán a hagyományos népi kultúránknak a juhtartással összefüggésbe hozható elemeiből néhányat összefüggéseiben is bemutatunk.

A hagyományos kézi gyapjúfeldolgozás teljes műveletsorát - az állattartástól a kész, nemezelt, hímzett népi iparművészeti termékekig - műveljük és bemutatjuk. Külön hangsúlyt kap a növényi festések, festőnövények bemutatása. Igyekszünk képet adni arról is, hogy ezek a munkafolyamatok hogyan illeszkedtek a paraszti élet egyéb tevékenységeinek rendjébe.

Program 

Csoportoknak, osztályoknak

előzetes bejelentkezés után hétköznaponként és szombaton 

10-30 főig. A teljes program egy egész nap vagy két délelőtt (9-15) óráig vagy három délelőtt (9-13 óráig) végezhető el. 

- 9 óra: Érkezés, (8 40-kor érkezik Csomád állomásra a vonat Fót-Budapest felől, 20 perc alatt be kényelmesen be lehet sétálni a tanyára. Kíséretet biztosítunk.) Érkezés után lepakolás, utána köszöntő furulyaszóval, énekkel.

-9 15: Séta az állatok között - megnézzük a juhokat, bárányokat. Hogyan élnek, mivel táplálkoznak, hogyan kell velük bánni. Hogy nevezzük őket kor, ivar szerint, az embereknek milyen munkát adnak, (azaz hogyan szolgálja az ember az állatokat) és milyen hasznot hajtanak (azaz hogyan szolgálják az állatok az embert). Simogatás - mi a különbség a kecske szőre és a juh gyapja között. 

- 9 35: Juhnyírás (csak május 1.- június 10. között) A nyírást a vendégek nem próbálhatják ki, mert ez nagy stressz az állatoknak.  Összeszedhetik a gyapjút és kézi nyíróollóval megpróbálhatnak vagdosni belőle egy-egy tincset, hogy lássák, milyen nehéz. Utána a lenyírt gyapjúval dolgozunk tovább.

- 10 óra: tízóraizás (erre a fedett kézműves házunk asztalainál van lehetőség).

- 10 15-25-től a gyapjú száraz válogatása, ezzel párhuzamosan tüzet rakunk a bográcsban és vizet forralunk a mosáshoz. 

-11 30- tól zsíros (nyírt) gyapjú mosása (mosószermentesen: teknőben, majd sulyokkal verve)

- végezetül: szárítás -szárítóra helyezzük a gyapjút

2. nap: 

-9 óra : érkezés 

- 9 15: további munkálatok a  megszáradt gyapjúval: tépés, kártolás, fonás 

-közben :  festés -növényi festések - beszélgetünk a festőnövényekről, mivel, mit lehet festeni, milyen színeket lehet nyerni, hogyan, miért jó ez - egy növényi festés bemutatása (szabadtéren, bográcsban festünk az aktuálisan elérhető növénnyel)

 - 10 óra: tízórai

-10 20: festés folytatása, gyapjú és fonal szárítóra helyezése, ezzel párhuzamosan fonások: gyapjúból fonal, és fonalból fonatok készítése

3. nap

az időbeosztás hasonló a korábbiakhoz

- a gyapjúfeldolgozás további lépései: kártolt gyapjúból kisebb nemeztárgy készítése (labda, tarsoly, virág előzetes megbeszélés alapján kívánság szerint) ezt mindenki hazaviheti 

-Mi minden készülhet még nemezből, fonalból illetve hogyan díszíthető. Szőtt, nemezelt, hímzett népi iparművészeti tárgyak bemutatása. Mi a posztó, hogyan készült.

Pásztorélet, szűr - mire használták, hogyan készült, mit jelképezett, mi köze a betyárokhoz a szűrszabónak.

Árak

10-20 fős csoportok részére: 5000 ft/fő (az osztályt, csoportot kísérő pedagógus és maximum két felnőtt kísérő számára díjmentes)

21-30 fős csoportok részére: 4000 ft/fő (az osztályt, csoportot kísérő pedagógus és maximum két felnőtt kísérő számára díjmentes)

Lehetőség van arra is, hogy a csoport csak egy napon, kívánság szerint  az első vagy a második nap programján vegyen rész. Ebben az esetben az árak:

10-20 fős csoportok részére: 3000 ft/fő (az osztályt, csoportot kísérő pedagógus és maximum két felnőtt kísérő számára díjmentes)

21-30 fős csoportok részére: 2500 ft/fő (az osztályt, csoportot kísérő pedagógus és maximum két felnőtt kísérő számára díjmentes)

Jelentkezés, időpontfoglalás: